Illet�kes elvt�rs

A magyar vizsla �ll�t�lag m�r a kalandoz� "magyar hord�k" k�s�ret�ben is felt�nt. A honfoglal� �seinket illet� roszall� megfogalmaz�son t�l okvetlen�l fel kell figyeln�nk a Nyugat �vezredes kutyakultusz�ra: m�g a legvadabb ny�lz�porban, a fej�k felett �g� tet� adta f�nyben is volt kedv�k az �j kutyafajt�k tanulm�nyoz�s�ra.

A magyar vizsla, mint mindenes vad�szkutya, val�ban figyelemre m�lt� jelens�g lehetett. Nyugaton ugyanis st�tusszimb�lum volt, hogy a f�ldes�r min�l t�bb, speci�lisan kik�pzett kuty�val j�rt vad�szni. Az egyik elment vad�szni, a m�sik megl�tte, a harmadik hazavitte, a negyedik v�zb�l hozta ki, az �t�dik felzavarta, a hatodik csak megmutatta, hol a hetedik, aki a v�rnyom specialist�ja. A falka n�ha r� se f�rt a mez�re.

A magyar vad�szok ezzel szemben abb�l a t�telb�l indultak ki, hogy a kuty�nak van l�ba, �llkapcsa, szeme, f�le, orra, �gy gyakorlatilag minden feladatra alkalmas. Ha kell, felveri a r�ten lapul� madarat, de orr�val is sz�vesen megmutatja, hol van. Apport�roz�sban nincs n�la jobb, de a n�dasban elrejt�z�tt vadkacs�t is megtal�lja a bizonytalan, v�zen lebeg� szagnyom alapj�n.

A magyar vizsla annyira n�pszer�, hogy t�lnyom�r�szt kedvtel�sb�l tartj�k. H�z�rz�sre alkalmatlan. Kedveli az embereket, h�v�sebb napokon pedig nem szeret a szabadban id�zni. Ha a hars�ny k�vetel�z�s hat�s�ra beengedj�k, r�videsen kider�l: a magyar vizsla val�j�ban kanap�specialista. A sz�nyegeket �s a fotelokat egyar�nt k�ztes fekv�b�tornak tekinti. A v�gc�l egy�rtelm�en a hever�, �s ha siker�lt elhelyezkednie, gyakran juttatja kifejez�sre azt az �haj�t, hogy valaki takarja is be. A csal�d zsarnok�val szemben minden ellen�ll�s eleve rem�nytelen. Ha nem �rkezik a takar�, morog, �s k�zben cs�v�lja a fark�t. Haragja rettenetes: sz�ls�s�ges esetben ak�r t�z percre is megs�rt�dhet. Nem csoda, hogy senki nem mer szembesz�llni vele.

(Winkler R�bert)