�ltal�nos jellemzõi, haszn�lata 

K�z�pnagy, eleg�ns megjelen�sû, s�rga, r�vid szõrû mindenes vad�szkutya. Ink�bb k�nnyed fel�p�t�sû, sz�raz, szik�r, a sz�ps�g �s erõ harm�ni�j�t t�kr�zi. Mindenes vad�szkutya, teh�t egyar�nt j�l kell vad�sznia mezõn, erdõben �s v�zben. Jellemzõ tulajdons�ga a kiv�ll� orr, a szil�rd �s figurat�v vadmeg�ll�t�s, a kiv�l� elhoz�si hajlam, a csapatk�vet�si k�szs�g �s a v�zszeretet. Karakterre �l�nk, bar�ts�gos, kiegyens�lyozott, k�nnyen tan�that�. Alapvetõ tulajdons�ga a kiemelkedõ kapcsolattart�si k�szs�g. A durva b�n�sm�dot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agressz�v, �s sohasem lehet f�l�nk. B�r eredendõen vad�szkutya, kifejezetten nagy mozg�sig�nnyel, term�szete r�v�n lak�sban, kedvtel�sbõl is k�nnyen tarthat�.

A fej 

Sz�raz, nemes, ar�nyos. A koponya m�rs�kelten sz�les, enyh�n dombor�. A fejtetõt enyhe har�ntvonal v�lasztja kett� k�z�pen, a k�zepesen fejlett nyakszirtcsontt�l a homlok fel�. Ennek s�kja az orrh�ttal k�r�lbel�l 30 fokos sz�get z�r be. A stop m�rs�kelt. Az orrh�t mindig egyenes, a szembolt�v k�zepesen fejlett. Az arcorri r�sz j�l boltozott, nem elhegyesedõ, �s sz�les, j�l fejlett orrt�k�rben v�gzõdik, min�l t�gabb orrlyukakkal. Az arcorri r�sz - az orrhegytõl a belsõ szemzugokat �sszek�tõ egyenest m�rve - minden esetben kevesebb, mint a teljea fejhossz 50 %-a. A fang ar�nyosan hossz�. Az �llkapocs fejlett, j�l izmolt. A fogazat erõteljes, a metszõfogak oll�san z�r�dnak. Az ajkak feszesek, nem lel�g�k. Tekintete �l�nk, �rtelmes. A szemek kiss� ov�lisak. A szemh�jak j�l z�rtak. A szemsz�n a szõrzet sz�n�vel harmoniz�l, elõny�s, ha min�l s�t�tebb. A f�lek k�z�phossz�ak, kiss� h�tul �s k�z�pmagasan tûz�ttek. Laposan fekszenek az archoz. A f�lny�l�st j�l takarj�k, �s lefel� kerek�tett V-alakban v�gzõdnek, hosszuk k�r�lbel�l a fejhossz h�romnegyede. A nyak k�z�phossz�, j�l izmolt, enyh�n �velt, zavar� lebernyegtõl mentes. K�z�pmagasan illeszkedik a t�rzsh�z.

Az el�lsõ v�gtag alakul�sa 

Az el�lsõ l�bak egyenesek, erõs csontozat�ak, z�rt k�ny�kkel. Ide�lis, ha a felkarcsont hossza k�zel azonos a lapockacsont hossz�val, �s tengely�k k�zel 90-100 fokos sz�get z�r be.

A t�rzs 

Erõteljes �s ar�nyos, valamivel hosszabb a marmagass�gn�l. A mar kifejezetten �s j�l izmolt. A h�t feszes, egyenes. Az �gy�k r�vid, sz�les �s j�l izmolt. A far sz�les, �s el�gg� hossz� a nagy t�megû izmok (a h�t- �s combizomzat) ered�s�hez �s tapad�s�hoz, enyh�n lejtve lekerekedik a farktõig. Ide�lis farokalakul�s mellett a medencecsont tengelye �s a combcsont tengelye megk�zel�tõleg 90-100 fokos sz�get z�r be. A mellkas k�zepesen sz�les �s m�ly, k�ny�kig �r. A bord�k m�rs�kelt �vel�sûek. A has enyh�n felh�zott. A v�ll j�l izmolt, a lapocka megfelelõen hossz�, dõlt, �s kellõen mozg�kony. A farok kiss� alacsonyan tûz�tt, k�zepes vastags�g�, elkeskenyedõ, a v�zszinteshez k�zel tartott, k�r�lbel�l a cs�nkig �r. A farok kurt�t�sa nem k�v�natos, de negyedr�sz lev�ghat�.

A h�tuls� v�gtag alakul�sa 

A h�tuls� l�bak j�l izmoltak, k�zepesen sz�geltek, kiss� alacsonyan elhelyezkedõ cs�nkokkal. A mancs enyh�n ov�lis, z�rt. A l�bujjak erõsek, a talpp�rna kem�ny.

Bõre �s szõrzete 

A bõr feszes, gyûrõd�sek �s r�ncok n�lk�li. A bõr pigment�lt, az orrt�k�r h�sszinû, az ajkak, a szemh�j �s a k�r�m barna. A talpp�rna palasz�rke. A szõrzet szoros fekv�sû, r�vid, egyenes, �rdes tapint�s�. A has enyh�n szõr�z�tt, a szõrzet a f�lekn�l ink�bb apr�bb �s selymesebb. A farok szõrzete hosszabb sz�l�. Sz�ne a zsemlyes�rga vagy s�t�t homoks�rga k�l�nb�zõ �rnyalatai. Kisebb feh�r foltok a mellen �s a l�bv�geken, valamint tûz�sek nem tekinthetõk hib�nak.

Nagys�ga 

A kan 58-64 cm, a szuka 54-60 cm. A statikus �s dinamikus egyens�ly �s a harmonikus megjelen�s fontosabb, mint a centim�terekben kifejezett m�retek.

Mozg�s 

Munk�ban. keres�s k�zben jellegzetes j�r�sm�dja az egyenletes, kitart� v�gta. �get�sn�l a mozg�sa legyen t�r�lelõ, k�nnyed, eleg�ns �s egyenletes, csal a min�l nagyobb l�p�shosszat eredm�nyezõ akci�val. Szembõl �s h�tulr�l n�zve a l�bak szabadon �s k�nnyed�n mozogjanak, an�lk�l, hogy ak�r kilengen�nek oldalra, ak�r keresztezn�k egym�st. A k�ny�k maradjon szorosan a testhez simulva, oldalir�ny� kit�r�s n�lk�l. A l�bak tengelye enyh�n elt�r a p�rhuzamost�l., �s egym�ssal a talaj fel� mutat� hegyessz�get z�r be. A t�rzs motg�sa nem lehet k�gy�z�. A felsõ vonal a v�zszintestõl nem t�r el.

Elõfordul� hib�k 

Mindazok a konstrukci�t �s konstit�ci�t jelentõsen �rintõ hib�k, amelyek a harmonikus mozg�st �s a folyamatos munkav�gz�st h�tr�nyosan befoly�solj�k. Jelentõs hiba a t�ls�gosna durva vagy finom alkat �s az elõyrt m�retektõl val� l�nyeges elt�r�s, ar�nytalans�g, �s ezen bel�l is a r�vid, ugynakkor magas testfel�p�t�s, valamint a t�lnõtt far� egyedek. Rendk�v�li jelentõs�ggel b�rnak a fej hib�i: ar�nytalan, t�l sz�les, vagy t�ls�gosan keskeny koponya �s homlok, a cs�csos vagy homor�, vagy kupolaalak� fej, a kop�fej, a t�l erõs stopvonal, a r�vid, hegyes arcorri r�sz �s a kosorr. Jelentõs hib�k a fityegõ ajkak, a laza fejbõr, a kicsi, nem megfelelõ ar�ny�, k�zel�ll� szemek, a kifejez�stelen, rosszindulat� tekintet. A t�l alacsonyan, vagy t�l magasan tûz�tt, keskeny, csavart f�lek. A szab�lytalanul z�r�d� fogazat, alulharap�s, 2 mm-n�l nagyobb fel�lharap�s, keresztharap�s �s kifel� �ll� fogak, nagyobb lebernyeg a a nyakon. A s�ppedt vagy beesett mar, a nyergelt, vagy pontyh�t, laza h�t, hossz�, izomszeg�ny vagy ponty�gy�k, keskeny medence, r�vid, csapott, t�lnõtt vagy meredek far, laza v�llak, nem el�g m�ly, vagy t�ls�gosan m�ly mellkas lapos bord�zattal, nem el�gg� vagy t�zottan felh�zott has. A szab�lyost�l elt�rõ l�b�ll�sok �s sz�gel�sek. Laza, sz�t�ll�, hossz� mancsok. A magasan tûz�tt �s a v�zszintestõl l�nyegesen felfel� tartott vagy kunkorod� farok. A ritka, selymes, rendk�v�l r�vid, finom, vagy v�kony szõrzet (mint az eg�rszõr), a r�vid szõrtõl b�rmilyen form�ban val� elt�r�s. A s�t�tbarna, a v�r�s, �s a fak� �rnyalatok nem k�v�natosak. A s�t�tebb h�tcs�k (kir�lycs�k) nem sz�m�t jelentõs hib�nak. A mellkason, esetenk�nt a farokt�jon elõfordul� feh�r folt, vagy tûz�s csak akkor hiba, ha kb. 5 cm-n�l nagyobb �tm�rõjû ter�letet �rint.

Kiz�r� okok 

A fajtajellegtõl val� b�rmilyen jelentõs elt�r�s. Tarkas�g, foltoss�g, nagyobb mellfolt, feh�r mancsok. Hegyes arcorri r�sz, keskeny, ag�rszerû vagy durva, v�rebszerû koponya. Vil�gos sz�nû szem, sz�rke, vagy k�l�nb�zõ sz�nû szemek. Ectropium, entropium. Erõs kosorr, r�zsasz�nû, palasz�rke, fekete, illetve foltos orr �s feket�n pigment�lt ajkak, vagy szmeh�jak. Alulharap�s, 2 mm-n�l nagyobb fel�lharap�s, keresztharap�s, l�g�, ny�ladz� ajkak, erõs nyaklebernyeg. A viaszs�rg�n�l vil�gosabb vagy barna sz�n. F�l�nk, gyenge idegzetû, albin�, rejtett vagy f�lher�jû egyedek. S�lyosan k�t�tt, hib�s mozg�s.